Az európai kultúra két alappilléren nyugszik. Egyik a görög-római, másik a zsidó-keresztény kultúra. Ennek foglalata a Biblia, a világ talán legismertebb könyve. A keresztények szerte a világon a Biblia tanításaira alapozzák hitüket és viselkedésüket, a zsidók pedig tisztelik és használják az Ószövetséget.

Fogalma: A Biblia azoknak a könyveknek a gyűjteménye, amelyeket a zsidó és a keresztény hagyomány isteni eredetűnek ismer el, és a hit és erkölcs alapnormáinak tart. A Biblia a világ teremtésével kezdődik az emberi és történelmi idők kezdetén, és a végítélettel zárul az idők végezetén. A kettő közt áttekinti az emberiség őstörténetét, a zsidó (kiválasztott) nép történetét, a kereszténység kialakulását.

Részei: a Biblia két részből áll: Ószövetség (2/3) és Újszövetség (1/3).

Az Ószövetség a zsidók szent könyve (régiesen Ótestamentum). Az Újszövetséget a zsidók nem ismerik el szentnek, csak keresztény gyűjtemény, a kereszténység szent könyve (Újtestamentum).

Nyelve: Az Ószövetség héber, kisebb részben arámi nyelven, az Újszövetség görög nyelven íródott.

Jelentése: A Biblia szó jelentése: a görög biblosz (könyv, tekercs) szó többes számú, kicsinyítő képzős alakja. Mára a szó jelentése: „Könyvek könyve”, Könyvek, Írás, Szentírás, Tekercs, Iratok.

Keletkezése: Az Ószövetség Kr.e. 12. századtól Kr.e. 2.századig íródott, az Újszövetség pedig a Kr.u. 1.században keletkezett.

Tartalma:

Fordítások:

• Septuaginta: a héber szöveg első és legjelentősebb görög fordítása, II. Ptolemaiosz idején. 72 bölcs fordította le 72 nap alatt à „hetvenek fordítása”
• Vulgata: Szent Jeromos által készített latin nyelvű fordítás
• Rotterdami Erasmus: újrafrdította a Vulgata Újszövetségi részét.
• Martin Luther: a reformáció elindítója, aki német nyelvre fordította le a Bibliát.
• A zsinagógákban ma is a Targumból, a Biblia arámi fordításából olvasnak.
• Huszita Biblia: első magyar nyelvű fordítás, Tamás és Bálint pap munkája, kb 1420-30 között készült.
• Sylvester János: a teljes Újszövetséget fordítja le magyarra, 1541.
• Károli Gáspár 1590-ben Vizsolyban nyomtatta ki első teljes magyar nyelvű protestáns Bibliáját.
• Káldi György készítette el az első magyar nyelvű katolikus Bibliát, 1626.
• Ballagi Mór: az első magyar nyelvű zsidó kiadás elkészítője, 1840.

Apokríf művek ═ (görög apokrüphosz=elrejtett szóból származik) Azokat az ókorban a zsidó vagy a keresztény vallás szolgálatában keletkezett iratok, amelyek nem kerültek be a Biblia kanonizált szövegei közé. (kánon=mérték szerint való dolog) A kanonikus gyűjtemény kifejezés arra utal, hogy a Biblia teljességében tartalmazza az Istentől ihletett iratokat.

A Biblia műfaji sokszínűsége:

Epika

Evangélium: A szó jelentése jó hír, örömhír. Az Újszövetségben Máté, Márk, Lukács, János ( evangélisták) írták le Jézus szavait és tetteit. Közülük Máté, Márk, Lukács a szinoptikusok.(Az ő evangéliumaikban Jézus emberi mivolta a hangsúlyosabb, ill. nyelvezetük, stílusuk egyszerűbb; a műveletlen, tanulatlan hallgatóság számára készült)

Példázat : olyan rövid, tanító célzatú elbeszélés, mely egy szöveg vagy egy beszéd kereteibe foglalva követendő vagy elvetendő erkölcsi tanulságként áll valamely vallási, erkölcsi tétel bizonyításának szolgálatában. (erkölcsi célzatú, tanítói jellengű) Feladata, hogy válaszra vagy választásra szólítson fel. Az evangéliumokban találhatjuk Jézus példázatait. (pl. Elveszett juh, Elveszett brahma, Tékozló fiú)

Elbeszélés: az Ószövetség és az Újszövetség történetei nagyrészt történelmi elbeszélések (pl. József története)

Líra

Zsoltár: A Zsoltárok könyve 150 zsoltárt tartalmazó imagyűjtemény. A zsoltár olyan lírai műfaj, melynek megszólítottja Isten (Istenhez és Istenről szól), az olvasót is Isten útjára buzdítja, megragadja az érzelmeket, segít szavakat találni saját imáinkhoz, használja a figura etymologicát. Örök emberi problémák, érzések, magatartásmódok fogalmazódnak meg bennük, témájuk az üldöztetés, a szenvedés, a halál vagy ép  az öröm, a hála, a dicséret. Az imádkozó élethelyzete szerint vannak köztök panaszzsoltárok, hálaadó zsoltárok, bölcsességi zsoltárok, himnuszok. Szerzőinek Dávid királyt, Mózest és Salamont tartják.

Szerelmi dal: az Énekek Éneke a szerelmi és lakodalmi költészet gyűjteménye.

Jeremiád: =sirató ének. Jeremiás könyvében.

Egyéb

Levelek: Pál levelei. Ezek címzettje a gyülekezet vagy annak vezetője, témájuk egy adott, fennálló probléma.

Törvények, Parancsolatok: a helyes életvitelt írják le, magatartási és erkölcsi törvényeket fogalmaznak meg. (pl. Hegyi beszéd, 10 Parancsolat)

Közmondások, erkölcsi és filozófiai költemények (Példabeszédek könyve, Jób könyve)

Prófétai és apokaliptikus irodalom: a „prófécia” görög szó, jelentése az isteni üzenet hirdetése. A próféta maga a hirdető, az isteni üzenet a próféta különböző módon adja tovább. (próféták pl. Ezékiel, Dániel, Habakuk…). Jelenések könyve=János apostol Apokalipszise: az isteni kinyilatkoztatást látomás formájában  kapja a kiválasztott; a látomásokban minden jelképpé válik.

Vannak akik ünneplik....

És vannak akiknek égő.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.