Földrajzot itt lehet letölteni!

Egész számoknak nevezzük a 0,1,2, … és −1,−2, … számokat. Az egész számok halmazának tehát részhalmaza a természetes számok halmaza.

Az egész számok halmazát Z-vel (általában tipográfiailag kiemelve, mint Z vagy \mathbb{Z}) jelöljük. Az egész számok halmaza végtelen, hisz a természetes számok halmazát tartalmazza. Sokkal meglepőbb, hogy az egész számok halmazának számossága megegyezik a természetes számok halmazának számosságával. Szemléletesen ez azt jelenti, hogy matematikai értelemben ugyanannyi elemük van, holott az egyik halmaz tartalmazza a másikat.
Természetes számoknak nevezzük

    a pozitív egész számokat, tehát az 1, 2, 3, 4, … számtani sorozat tagjait[1],
    újabb értelmezés szerint a nemnegatív egész számokat, tehát a 0, 1, 2, 3, … számtani sorozat tagjait[2][3][4].

A sorozat lépésköze 1, tehát a sorozat következő tagját mindig úgy kapjuk, hogy az utolsó taghoz hozzáadunk 1-et. Végtelen sok természetes szám van, mivel bármilyen nagy számhoz is hozzá tudunk adni 1-et, újabb tagot képezve a sorozatba.

A természetes számok halmazát a matematikában egy tipográfiailag kiemelt félkövér \mathbf{N} vagy „blackboard bold” (kontúros) \mathbb{N} betűvel jelölik (a latin naturalis, azaz 'természetes' szó nyomán). A természetes számok halmazának végtelen számú eleme van.
A negatív szám olyan szám, ami kisebb nullánál, mint például a ‒3, míg a pozitív szám szám, ami nagyobb nullánál, például a 3. A nulla se nem pozitív, se nem negatív. A nemnegatív számok azok a valós számok, amelyek nem negatívak (pozitívak vagy nulla). A nempozitív számok pedig azok, amelyek nem pozitívak (negatívak vagy nulla).

A komplex számok körében nincs a műveleti szabályokhoz jól illeszkedő rendezés, így nem értelmezhető a „pozitív komplex” szám fogalma. Ennek ellenére használják a „z pozitív” kifejezést, abban az értelemben, hogy „z tiszta valós és pozitív szám”.
Számolások negatív számokkal [szerkesztés]
Összeadás és kivonás [szerkesztés]

Az összeadás és a kivonás megértésének érdekében, gondolhatunk úgy a negatív számokra, mint adókra.

Hozzáadni egy negatív számot valamihez egyenértékű azzal, hogy kivonjuk a megfelelő pozitív számot:

    5 + (−3) = 5 − 3 = 2
    (Ha van 5 €-d és 3 € adósságod, akkor 2 € nettó vagyonod van)
    –2 + (−5) = −2 − 5 = −7

Ha kivonsz egy pozitív számot egy nála kisebb pozitív számból, akkor az eredmény negatív lesz:

    4 − 6 = −2
    (ha van 4 €-d és elköltesz 6 €-t, akkor 2 € adósságod lesz).

Ha kivonsz egy pozitív számot egy negatív számból, az eredmény negatív lesz:

    −3 − 6 = −9
    (ha van 3 € adósságod, és elköltesz még 6 €-t, akkor 9 € adósságod lesz).

Kivonni egy negatív számot ekvivalens azzal, ha hozzáadod a megfelelő pozitívat:

    5 − (−2) = 5 + 2 = 7
    (ha van 5 € nettód, és 2 € adósságodtól megszabadulsz, akkor a nettód 7 € lesz.)

Valamint:

    −8 − (−3) = −5
    (ha van 8 € adósságod, és 3 € adósságtól megszabadulsz, akkor még mindig marad 5 € adósságod).

Szorzás [szerkesztés]

Az indiai Brahmagupta az Kr.e. 7. században azt állította , hogy:

    „pozitív számot szorozva egy pozitív számmal pozitív számot kapunk, és negatívat negatívval szorozva szintén pozitív számot”[1]

Ezt a kijelentést vitatta Lazare Carnot a 19. században. Tudni akarta, hogyan lehet egy szám négyzete nagyobb, mint egy nála nagyobb szám négyzete. Más szóval, például a -3 négyzete nagyobb mint a 2 négyzete, holott a -3 kisebb a 2-nél. Ezzel a paradoxonnal egy évszázadon át nem tudtak mit kezdeni olyan nagyszerű matematikusok, mint például Euler vagy Laplace, és Cauchy sem tudott teljes választ adni a kérdésre. Hermann Hankel a komplex számok használatával bizonyította be, hogy Brahmagupta feltételezése igaz volt.

Egy negatív számot egy pozitívval szorozva az eredmény negatív:

    −2 \cdot 3 = −6

Két negatív szám szorzata pozitív:

    −4 \cdot −3 = 12

Ennek indokaként gondoljunk a szorzásra úgy, mint a természetes egészek szorzására. Pozitív számmal való szorzás egymás utáni összeadás, még ha a szorzandó negatív is. Ahogy 3 \cdot 2 = 2 + 2 + 2 = 6, úgy

    3 \cdot (-2) = (−2) + (−2) + (−2) = −6.

A szorzás kommutatív:

    3 \cdot (−2) = (−2) \cdot 3 = −6

Az előző észrevételt alkalmazva két negatív szám szorzásánál:
(−4) \cdot (−3)      =   − (−4) − (−4) − (−4)
    =  4 + 4 + 4
    =  12
Osztás [szerkesztés]

Az osztás hasonló a szorzáshoz. Negatív számot negatív számmal osztva az eredmény pozitív, pozitív számot negatívval osztva negatív.[2] Ha az osztandónak és az osztónak különböző az előjele, akkor a hányados negatív.

    8 : (−2) = −4
    −10 : 2 = −5

Ha az osztandó és az osztó előjele megegyezik, akkor a hányados pozitív, még akkor is ha mindketten negatívak.

    −12 : −3 = 4

A negatív- és nemnegatív egészek formális felépítése [szerkesztés]

A racionális számokhoz hasonlóan ki tudjuk egészíteni a természetes számokat N, az egész számokra Z azáltal, hogy definiálunk a természetes számokból egy rendezett párt (a, b). Itt is elvégezhető az összeadás és a szorzás a következő szabályokkal:

    (a, b) + (c, d) = (a + c, b + d)
    (a, b) × (c, d) = (a × c + b × d, a × d + b × c)

Definiálunk egy ekvivalenciarelációt ~ ezen párok között a következő módon:

    (a, b) ~ (c, d) if and only if a + d = b + c.

Ez az ekvivalenciareláció összeegyeztethető az összeadással és a kivonással a fenti definíció szerint, és definiálhatjuk Z-t az N²/~ ekvivalenciaosztályaként, például azonosnak veszünk 2 párt (a, b) és (c, d), ha ekvivalensek a fenti módon.

Definiálhatunk egy teljes rendezettséget is Z-n:

    (a, b) ≤ (c, d) akkor, és csak akkor, ha a + d ≤ b + c.

Ez elvezet egy additív nullelemhez (a, a), (a, b) additív inverzéhez: (b, a), egy multiplikatív egységelemhez (a + 1, a), és a kivonás egy definíciójához:

    (a, b) − (c, d) = (a + d, b + c).
Racionális számok
A matematikában racionális számnak (hányados- vagy vegyes-törtszámnak) nevezzük két tetszőleges egész szám hányadosát, amelyet többnyire az a/b alakban írunk fel, ahol b nem nulla.

Egy racionális számot végtelen sok alakban felírhatunk, például \frac{3}{6} = \frac{2}{4} = \frac{1}{2}. A legegyszerűbb, azaz tovább nem egyszerűsíthető alak akkor áll elő, amikor a és b relatív prím. Minden racionális számnak pontosan egy olyan tovább nem egyszerűsíthető alakja van, ahol a nevező pozitív.

A racionális számok tizedestört alakja véges vagy végtelen szakaszos (tehát a felírásban egy ponton túl a számsorozat periodikusan ismétlődik). Ez az állítás nem csak a tízes-, hanem tetszőleges, egynél nagyobb, egész alapú számrendszerben való felírásra igaz. A tétel fordítottja is igaz: ha egy szám felírható véges vagy végtelen szakaszos tizedestört alakban, akkor az racionális szám.

Azokat a valós számokat, amelyek nem racionálisak, irracionális számoknak nevezzük.

Irracionális számok
Irracionális számnak nevezzük az olyan valós számokat, melyek nem racionálisak, vagyis amelyek nem írhatók fel két egész szám hányadosaként. Az ilyen számok mindig végtelen, nem szakaszos tizedes törtek. A név ugyan latin, de az értelme görög. Az ókori görög 'mathéma' csak a természetes számokat tartotta számoknak. A törtek (bár úgy számoltak velük, mint mi) számukra csak két szám arányai voltak. Súlyos csapás volt az akkori bölcseletre, mikor rájöttek, hogy az egység oldalú négyzet átlója semmilyen aránnyal nem fejezhető ki. Ekkor kezdődött a geometria tudománnyá válása, mert sok, aránnyal ki nem fejezhető mennyiség (elvileg) pontosan kiszerkeszthető.

Nincs mindenki által egységesen elfogadott jelölés az irracionális számokra, azonban a \mathbb{Q}^* és az \mathbb{I} jelöléseket használják leggyakrabban. A félreértésekre legkevésbé lehetőséget adó jelölés az \mathbb{R}\backslash\mathbb{Q} (azaz a nem racionális valós számok).

Racionális számok

A racionális számok és az irracionális számok együtt alkotják a valós számok halmazát. A valós számok halmaza és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető. A valós számok halmaza végtelen, hisz tartalmazza a szintén végtelen számú természetes, egész és tört számokat, tehát összességében a racionális számok halmazát, valamint az irracionális számok halmazát. Nincs olyan szám, amely egyszerre racionális és irracionális lenne, és a két halmaz elemein kívül más nem tartozik a valós számokhoz.

A számhalmaz létrehozásában alapvető volt a görögök felfedezése, miszerint kettőnek a négyzetgyöke (a négyzetátló hosszának mérőszáma) nem racionális szám, bár pontos, matematikaliag kielégítő definícióra a 19. századig kellett várni.

A valós számok halmazának matematikai jele \mathbb{R} (a latin realis szóból, ami valósat, valóságosat jelent).

Teremtés, de hogyan? - evolúció, értelmes tervezés, a Föld kora és története

1. A hívő keresztények egyöntetű meggyőződése, hogy bámulatos világunkat Isten teremtette - erről olvasunk a Biblia első lapjain. Azonban a teremtés hogyanjáról már megoszlanak a vélemények. Egyesek a teremtéstörténet szó szerinti értelmezése alapján úgy vélik, hogy ez hat 24 órás nap alatt, kb. 6-10 ezer éve történt. Mások lehetségesnek tartják, hogy az egyes lépések vagy bibliai "napok" között évmilliók teltek el, így a bibliai beszámoló összhangba hozható a tudomány földtörténeti koraival, sőt akár az evolúció elméletével is. Ez azonban egyesek szerint igen nehezen vagy sehogy sem oldható meg, ha komolyan vesszük Isten Igéjét. A fenti két nézet között áll az ún. "réselmélet", mely szerint a Biblia első könyvében a teremtés kétféle története nem csupán ugyanazon események különböző megközelítése, hanem két külön eseménysorozat, melyek között akár évmilliók telhettek el. E nézet módosított változata szerint a Biblia első és második verse között telhettek el akár évmilliók (vagy évmilliárdok), melyekről egy szó sem hangzik el, de ez nem befolyásolja a bibliai beszámolók hitelességét, igazságát. Természetesen vannak materialisták is, akik szerint a világ csupán az anyagból (és/vagy energiából) keletkezett, mindenféle értelmes/intelligens lény vagy teremtő közreműködése nélkül. Jelenlegi ismereteim alapján sokkal valószínűbbnek tartom az evolúció nélküli teremtést, de mivel nem vagyok szakember, nem szeretném másokra erőltetni a magam meggyőződését; elsősorban inkább néhány általam ismert gondolatot és forrást kívánok megemlíteni, elősegítve az elmélyültebb tanulmányozást és a saját "tájékozott meggyőződés" kialakítását.

2. John C. Lennox, az oxfordi keresztény matematikaprofesszor számos meggyőző érvet sorol fel hitének alátámasztására "A tudomány valóban eltemette Istent?" c. kitűnő művében (Evangéliumi Kiadó, 2008), melyben a tudomány és a vallás viszonyát elemzi, új fényben világítva meg napjaink fő vitáit (bőséges irodalommal, pontos hivatkozásokkal is szolgálva). Szerinte (valamint Werner Gitt és mások szerint) az anyagon és az energián kívül valahogyan számot kell adni a világban található roppant információtömegről is, amire a materialista nézetek NEM ad(hat)nak kielégítő magyarázatot - és ezt a napjainkban rohamosan fejlődő informatika és a matematika segítségével várhatóan előbb-utóbb bizonyítani is lehet! A jelenleg is folyó kutatások jelentős részben annak kimutatására irányulnak, hogy az anyag és az energia mellett valamilyen értelemben az információ is megmaradó mennyiség, vagyis az élő sejtekben (a DNS-ben) tárolt információ nem jöhetett létre a "semmiből" (de még egy "ősrobbanásból" sem), csakis egy (rendkívül) értelmes lénytől származhat (164-167. o.).

3. Lennox arra is rámutat, hogy az élet (sőt egyetlen sejt) bonyolultsága (ráadásul nem egyszerűsíthető komplexitása) oly nagy, hogy az építőelemekből való véletlen összeállás kizárható, mivel arra a világegyetem tudomány által becsült korának (4-15 milliárd év) sokszorosa sem lenne elegendő. Erről maga Richard Dawkins, az evolúció harcos ateista képviselője is így nyilatkozott: "Kínzóan, nyomasztóan, halálosan nyilvánvaló, hogy ha a darwinizmus valóban a véletlenen alapulna, nem működhetne." Ezért megpróbálja valahogyan megkerülni ezt a problémát, ám csupán körben forgó okoskodáshoz jut (169-170. o.).

4. A DNS lényegében digitális módon tárolja a sejtek előállításához szükséges információt, akárcsak egy számítógépes program. Egy ilyen algoritmusban egyetlen véletlen hiba ("mutáció") is katasztrofális következményekhez vezet, ahelyett hogy megjavítaná azt. "E. J. Ambrose, a Londoni Egyetem sejtbiológusa szerint - írja Lennox - valószínűtlen, hogy ötnél kevesebb gén legyen a felelős akár egyetlen új struktúra kialakításáért, amely korábban ismeretlen volt az organizmusban. Ezután rámutat, hogy ezerből csak egy mutáció nem káros, így annak a valószínűsége, hogy egy replikáció során öt nem káros mutáció lépjen fel, egy a millió milliárdhoz. Miután megmutatja, hogy ez csak a problémák kezdete..., arra következtet, hogy 'a fajok eredetére vonatkozó mai hipotézisek megdőlnek, hacsak el nem fogadjuk, hogy az új tenyészpár elkülönítésekor nagy mennyiségű információ bevitelére kerül sor'." (116. o.) Ez az egyik oka, hogy több száz doktori fokozattal rendelkező tudós elutasítja a darwini evolúció elméletét. Emellett a tudomány különböző területein fellelhető bizonyítékok számos egykori ateista tudóst győztek meg a világegyetem teremtettségéről.

5. Megdöbbentő mértékű a világegyetem finom összehangoltsága, amely lehetővé teszi az (emberi) életet - ez az ún. antropikus elv. Paul Davies elméleti fizikus szerint ha a nukleáris és az elektromágneses erő aránya akár 1:10^16 (tízmillió milliárd) arányban eltérne, nem jöhettek volna létre a csillagok. Ha az elektromágneses és a gravitációs erőállandó aránya 1:10^40 arányban nagyobb lenne, akkor csak kis csillagok léteznének, ha ugyanilyen mértékben kisebb, akkor pedig csak nagy csillagok lennének, mindkét esetben kizárva az életet. "Davies szemléletes hasonlatával élve ez olyan mértékű pontosság, amire egy mesterlövésznek lenne szüksége ahhoz, hogy eltaláljon egy érmét az univerzum másik végén, a földtől húszmilliárd fényév távolságban." Davies még ennél is elképesztőbb (és valószínűtlenebb) tulajdonságokat is megemlít. Most azonban csak Hugh Ross asztrofizikus eredményére szorítkozunk, akinek durva, ám mértéktartó számításai szerint annak valószínűsége, hogy egy élhető bolygó legyen az univerzumban, kb. 1:10^30 (Lennox, 77-79. o.).

6. A Földön Kívüli Intelligencia Keresése (SETI) nevű programban, melyre a NASA dollármilliókat költött, a világűrből jövő jelekben előre meghatározott, "intelligensnek" tartott jelsorozatokat keresnek (pl. prímszámok hosszú sorozatát). Carl Sagan csillagász szerint egyetlen értelmes üzenetnek meg kellene győznie minket arról, hogy a földin kívül is létezik intelligencia. Akkor miért habozunk ugyanezt a gondolkodásmódot alkalmazni a saját bolygónkra? Ennek fényében vajon mi másért tiltakoznak sokan az ellen, amikor egyes tudósok azt állítják, hogy tudományos bizonyítéka van az intelligens kiváltó oknak a fizikában (lásd az antropikus elvet) és a biológiában (lásd a legegyszerűbb élő rendszerben is meglevő hatalmas információmennyiséget), mint az Isten lábnyomától való félelem miatt? Ha a legtöbb tudós a törvényszéki orvostant és a SETI-programot szívesen tudománynak tekinti, miért fél megtenni ugyanezt a az intelligens tervezés vagy kiváltó ok kutatása esetében? Vajon a tudományos gondolkodás nem alkalmazható mindenütt? S nem különös-e, hogy a régész a barlangrajzok egyszerű karcolásait látva (melyeket egyébként ősemberek helyett a társadalom kitaszítottjai is alkothattak) intelligens eredetre következtet, míg bizonyos tudósok az emberi genom 3,5 milliárd betűs sorozatát a véletlennek tulajdonítják? A tudománynak nyilván vannak korlátai: ahogyan Matild néni tortáját sokféle szempontból elemezheti, mégsem tudja feltárni létrejöttének okát/célját (amiről csak Matild néni tud), úgy az értelmes teremtő mibenlétéről sem adhat számot. Azonban az elme és az anyag elsőbbségének vitájában a jelek erősen arra mutatnak, hogy az "elfogulatlan szemlélő" számára a tudomány is az értelmes teremtő létét igazolja (Lennox, 180k, 188. o.).

7. A Wikipédia magyar és angol nyelvű oldalain egyaránt vannak a témába vágó információk, de azok szerkesztői sajnos meglehetősen elfogultnak tűnnek, mivel általában azt a benyomást keltik (sőt úgy nyilatkoznak), mintha az evolúció általánosan elfogadott, megkérdőjelezhetetlen tény volna. A hatnapos teremtés melletti érvek számos könyvben találhatók, így például a következőkben: Jobe Martin: "Evolúciótól teremtésig" (Jó Hír Iratmisszió Alapítvány, é.n., "The Evolution of a Creationist", 2002; a szerző hasonló tartalmú előadásairól készült egy 4 részes DVD-sorozat is, melynek szinkronizált változata megjelenés előtt áll a kiadónál); Henry M. Morris: "Kreacionizmus - A teremtéselmélet" (Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány, 2000); Werner Gitt: "Jelek a mindenségből" (Evangéliumi Kiadó, 1997); Kai-Uwe Kolrep: "Teremtés vagy evolúció - Kritikus bevezetés" (Evangéliumi Kiadó, 2009). A Harmat Kiadónál is megjelent néhány tudományos igénnyel megírt munka, így Michael J. Behe "Darwin fekete doboza" c. műve, amely a sejt biokémiai összetettsége nyomán vizsgálódik, valamint a kémikus C. Thaxton, a fizikus W. Bradley és a geokémikus R. Olsen "Az élet eredetének rejtélye" c. könyve, amely nem cáfolja, de valószínűtlennek tartja az evolúciót. E művek egy része (és sok más is) megtalálható a pardi.ro oldalon, az evolúció tárgykör alatt. Kiemelném innen a Kérdések a kezdethez c. könyvet (Szerk. Don Batten), mely választ ad a teremtéssel kapcsolatos 20 gyakori kérdésre, és szintén teljes terjedelmében elolvasható e webhelyen. 2010 őszén e témáról internetes vita indult az Értelmes Tervezettség Mozgalom (Értem) egyesülete és a Vágó Istvánt képviselő Szkeptikus Társaság között. Sajnos, a vita néhány pengeváltás után abbamaradt, de a megszületett írások (melyek szerzői között van biológus, vegyészmérnök, kulturális antropológus is) megtekinthetők a vita blogoldalán. Sok további érdekes forrás található az Értem honlapján, ahol az értelmes tervezés (Intelligent Design, ID) témáját tárgyaló angol honlapok linkjei is fellelhetők. A mindennapi.hu evangéliumi keresztény hátterű közéleti és hírportálon is olvasható néhány idevágó cikk (akad köztük a teista evolúciót pártoló is), melyek az "evolúció" szóra keresve találhatók meg - pl. a William Collierrel, az ELTE egykori vendégprofesszorával készült interjú, melynek címe: A darwinizmus elakadt - összeomlik az evolúcióelmélet? Lásd még Szabados Ádám idevágó cikkeit. A keresztény teremtéskutatásról néhány angol oldal: Answers in Genesis, The Institute for Creation Research , ChristianAnswers.net (utóbbi egy része magyarul is olvasható).

Hargitai Róbert (www.hivo.hu), 2011.01-09.
Változtatás nélkül szabadon másolható a fenti forrásmegjelöléssel (letöltése ingyenes).

Doppler-effektus

 

 

A hullámforrás balra mozog. A frekvencia nagyobb a bal oldalon, és alacsonyabb a jobb oldalon

A Doppler-effektus vagy magyarosabban Doppler-hatás a hullám frekvenciájában és ezzel együtt hullámhosszában megjelenő változás, mely amiatt alakul ki, hogy a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozog. Christian Andreas Dopplerről lett elnevezve.

A fénynél a jelenséget vöröseltolódásnak (távolodáskor) illetve kékeltolódásnak (közeledéskor) nevezzük, de a vöröseltolódás (kékeltolódás) oka más is lehet.

Az olyan hullámok esetében, mint a hanghullámok, amelyek valamilyen közegben terjednek, a megfigyelő és a forrás közeghez viszonyított sebességével kell számolni. A teljes Doppler-effektus a két mozgásból eredő hatásból származik. Mindkét hatást külön tárgyaljuk.

Teljes terjedelmében a leírás innen tölthető le!

A földrajzóra anyaga itt tölthető le.

Csatolt fájl:

Természettudomány tananyag felnőtt tagozat 9. és 10. évfolyam első félév

Termodinamika

1.       Hőmérsékleti skálák

2.       Hőtágulás haszna és kára

3.       Termosztát működése

4.       Hőmérséklet mérése

5.       Gáztörvények

Csillagászat

1.       Égitestek, távolságok

2.       Csillag, bolygó, hold, kisbolygó, meteor, üstökös, glaxis, Naprendszer részei

Atomfizika

1.       Periódusos rendszer, elem, molekula, rendszám, tömegszám

2.       Thomson, elektron

3.       Rutherford, atommag, modell nem megfelelő

4.       Fényleketromos kisérlet, fény kettős természete

Világ keletkezési elméletek

1.       Különbség a teória és a természettudományos állítások között

2.       Ősrobbanás elmélete

3.       Érvek az ősrobbanás mellett

4.       Spektrum részei

5.       Doppler jelenség, vöröseltolódás

6.       Érvek az ősrobbanás elmélettel szemben

7.       Termodinamika első és második főtétele

Atommagfizika

1.       Rádióaktivitás

2.       Természetes bomlás

3.       Atomerőmű működése

4.       Atombomba

Egészséges életmód

1.       dohányzás káros következményei

2.       alkhol, kábitószer káros következményei

3.       helyes étkzés

4.       mozgás

Genetika, örklés, méhen belüli fejlődés, abortusz

A Maszorétákról minden, amit tudni kell itt letölthető!

Az európai kultúra két alappilléren nyugszik. Egyik a görög-római, másik a zsidó-keresztény kultúra. Ennek foglalata a Biblia, a világ talán legismertebb könyve. A keresztények szerte a világon a Biblia tanításaira alapozzák hitüket és viselkedésüket, a zsidók pedig tisztelik és használják az Ószövetséget.

Fogalma: A Biblia azoknak a könyveknek a gyűjteménye, amelyeket a zsidó és a keresztény hagyomány isteni eredetűnek ismer el, és a hit és erkölcs alapnormáinak tart. A Biblia a világ teremtésével kezdődik az emberi és történelmi idők kezdetén, és a végítélettel zárul az idők végezetén. A kettő közt áttekinti az emberiség őstörténetét, a zsidó (kiválasztott) nép történetét, a kereszténység kialakulását.

Részei: a Biblia két részből áll: Ószövetség (2/3) és Újszövetség (1/3).

Az Ószövetség a zsidók szent könyve (régiesen Ótestamentum). Az Újszövetséget a zsidók nem ismerik el szentnek, csak keresztény gyűjtemény, a kereszténység szent könyve (Újtestamentum).

Nyelve: Az Ószövetség héber, kisebb részben arámi nyelven, az Újszövetség görög nyelven íródott.

Jelentése: A Biblia szó jelentése: a görög biblosz (könyv, tekercs) szó többes számú, kicsinyítő képzős alakja. Mára a szó jelentése: „Könyvek könyve”, Könyvek, Írás, Szentírás, Tekercs, Iratok.

Keletkezése: Az Ószövetség Kr.e. 12. századtól Kr.e. 2.századig íródott, az Újszövetség pedig a Kr.u. 1.században keletkezett.

Tartalma:

Fordítások:

• Septuaginta: a héber szöveg első és legjelentősebb görög fordítása, II. Ptolemaiosz idején. 72 bölcs fordította le 72 nap alatt à „hetvenek fordítása”
• Vulgata: Szent Jeromos által készített latin nyelvű fordítás
• Rotterdami Erasmus: újrafrdította a Vulgata Újszövetségi részét.
• Martin Luther: a reformáció elindítója, aki német nyelvre fordította le a Bibliát.
• A zsinagógákban ma is a Targumból, a Biblia arámi fordításából olvasnak.
• Huszita Biblia: első magyar nyelvű fordítás, Tamás és Bálint pap munkája, kb 1420-30 között készült.
• Sylvester János: a teljes Újszövetséget fordítja le magyarra, 1541.
• Károli Gáspár 1590-ben Vizsolyban nyomtatta ki első teljes magyar nyelvű protestáns Bibliáját.
• Káldi György készítette el az első magyar nyelvű katolikus Bibliát, 1626.
• Ballagi Mór: az első magyar nyelvű zsidó kiadás elkészítője, 1840.

Apokríf művek ═ (görög apokrüphosz=elrejtett szóból származik) Azokat az ókorban a zsidó vagy a keresztény vallás szolgálatában keletkezett iratok, amelyek nem kerültek be a Biblia kanonizált szövegei közé. (kánon=mérték szerint való dolog) A kanonikus gyűjtemény kifejezés arra utal, hogy a Biblia teljességében tartalmazza az Istentől ihletett iratokat.

A Biblia műfaji sokszínűsége:

Epika

Evangélium: A szó jelentése jó hír, örömhír. Az Újszövetségben Máté, Márk, Lukács, János ( evangélisták) írták le Jézus szavait és tetteit. Közülük Máté, Márk, Lukács a szinoptikusok.(Az ő evangéliumaikban Jézus emberi mivolta a hangsúlyosabb, ill. nyelvezetük, stílusuk egyszerűbb; a műveletlen, tanulatlan hallgatóság számára készült)

Példázat : olyan rövid, tanító célzatú elbeszélés, mely egy szöveg vagy egy beszéd kereteibe foglalva követendő vagy elvetendő erkölcsi tanulságként áll valamely vallási, erkölcsi tétel bizonyításának szolgálatában. (erkölcsi célzatú, tanítói jellengű) Feladata, hogy válaszra vagy választásra szólítson fel. Az evangéliumokban találhatjuk Jézus példázatait. (pl. Elveszett juh, Elveszett brahma, Tékozló fiú)

Elbeszélés: az Ószövetség és az Újszövetség történetei nagyrészt történelmi elbeszélések (pl. József története)

Líra

Zsoltár: A Zsoltárok könyve 150 zsoltárt tartalmazó imagyűjtemény. A zsoltár olyan lírai műfaj, melynek megszólítottja Isten (Istenhez és Istenről szól), az olvasót is Isten útjára buzdítja, megragadja az érzelmeket, segít szavakat találni saját imáinkhoz, használja a figura etymologicát. Örök emberi problémák, érzések, magatartásmódok fogalmazódnak meg bennük, témájuk az üldöztetés, a szenvedés, a halál vagy ép  az öröm, a hála, a dicséret. Az imádkozó élethelyzete szerint vannak köztök panaszzsoltárok, hálaadó zsoltárok, bölcsességi zsoltárok, himnuszok. Szerzőinek Dávid királyt, Mózest és Salamont tartják.

Szerelmi dal: az Énekek Éneke a szerelmi és lakodalmi költészet gyűjteménye.

Jeremiád: =sirató ének. Jeremiás könyvében.

Egyéb

Levelek: Pál levelei. Ezek címzettje a gyülekezet vagy annak vezetője, témájuk egy adott, fennálló probléma.

Törvények, Parancsolatok: a helyes életvitelt írják le, magatartási és erkölcsi törvényeket fogalmaznak meg. (pl. Hegyi beszéd, 10 Parancsolat)

Közmondások, erkölcsi és filozófiai költemények (Példabeszédek könyve, Jób könyve)

Prófétai és apokaliptikus irodalom: a „prófécia” görög szó, jelentése az isteni üzenet hirdetése. A próféta maga a hirdető, az isteni üzenet a próféta különböző módon adja tovább. (próféták pl. Ezékiel, Dániel, Habakuk…). Jelenések könyve=János apostol Apokalipszise: az isteni kinyilatkoztatást látomás formájában  kapja a kiválasztott; a látomásokban minden jelképpé válik.

Vannak akik ünneplik....

És vannak akiknek égő.